Lunnik

Lunnik

A lágyszárú évelő vagy egynyári növény Lunaria a keresztes fős család tagja. Ennek a növénynek a nevét a latin szóból származik, amely fordítva: „hold”, mivel a gyümölcs alakja, valamint gyöngyházárnyalata a teliholdra hasonlít. Ez a nemzetség 4 fajt egyesít, de a kertészek csak 2:

  1. Éves hold (Lunaria annua), vagy virágpénz, vagy holdfű. Ennek a fajnak a szülőföldje Európa délkeleti része.
  2. A hold évelő vagy újjáéledő (lat. Lunaria rediviva). Ez a ritka veszélyeztetett faj a harmadidőszak emléke. Élőhelyének mérete évente csökken. Manapság egész Európában, Észak-Amerikában viszonylag ritka. Ez a virág inkább laza, enyhén savas, trágyával telített, termékeny talajon, valamint kavicsos vagy agyagos talajon növekszik. Leggyakrabban lombhullató erdőkben található. A 16. század végétől kezdték művelni. Aztán azt hitték, hogy ez a növény a varázslatos tulajdonságok tulajdonosa, és az emberek talizmánként használták, ami hozzájárul az állam növekedéséhez, és ezért vitték magukkal.

A Hold jellemzői

A Hold jellemzői

A szilárdlemezek elég nagyok. A virágszirmok nagyok, általában lilák, de vannak fehér, hosszú körömvirágúak is. Az egyenes csípő szaccularis az alján. A gyümölcs nagy hüvely, hátsó oldalán lelapítva, kerek vagy ellipszis alakú, lapos szelepeket tartalmaz, és egy 1,5 cm hosszú talpat helyezkedik el.Egy hüvelyben több sima, kétsoros, szárnyas szárú mag található.

Hogyan ültessünk szabadföldre

Hogyan ültessünk szabadföldre

Az éves holdot valójában kétéves növénynek tekintik, az a tény, hogy a növekedés első évében csak a rozetta során összegyűjtött levelek képződnek. A virágos hajtás kialakulását csak a második életévben lehet megfigyelni. A magok érése után a növény életciklusa véget ér.

Az egyéves hold könnyű szerető növény, ezért az ültetéshez nyílt és jól megvilágított területet kell választania, valamint világos árnyékban is ültetheti. Az évelő hold viszont nem napos területen termeszthető, ehhez a részleges árnyék vagy az árnyék inkább megfelelő.Az éves fajoknak nincs különös talajpreferenciájuk. Az évelő fajok ültetésére azonban csak a nedves, laza talaj használható, amelyet jól meg kell műtrágyázni, ehhez humuszt vezetnek be (1 négyzetméterenként 3–4 kilogrammonként), valamint mész kb. 0,2 m mélységbe történő ásáshoz.

A kertészek által termelt Hold mindkét típusát nagyon könnyen szaporítják dugványok és magvak is. Az egyéves fajok magja kívánt esetben kora tavasszal közvetlenül nyílt talajba vehető. Az éves holdban a magvak sötétbarna színűek, átmérőjük eléri a 0,5–0,6 cm-t. A vetést előre elkészített barázdákban kell végezni, miközben a vetőmagok között ebben az esetben 0,3–0,35 m távolságot kell tartani. a palánták nem igényelnek elvékonyodást. Az első hajtások általában 7 nap elteltével jelennek meg. Augusztus utolsó napjaiban a növényekben már levél rozetta alakulhat ki, és ha szükséges, átültethető egy új állandó helyre. Ha egy éves fajt palántán keresztül termeszt, akkor a virágzása már a nyílt talajba ültetés évében kezdődik. A magoncok vetését márciusban kell elvégezni, és május utolsó napjaiban nyílt talajba kell ültetni, de csak visszatérés után a tavaszi fagyok maradnak hátra.

Az évelő magokat tél előtt vagy tavasszal, közvetlenül nyílt talajban kell bevetni, ehhez az árnyékban található helyet kell választania. Ha tavasszal tervezik a vetést, akkor a vetőmagokat rétegezni kell, úgy, hogy 6 hétig hűtőszekrénybe helyezik őket zöldségek számára. Az első palánták csak májusban jelennek meg, ezt követően meg kell ritkítani, a bokrok közötti távolságot tartva legalább 0,3 m-ig. A nyári időszak végére a növények már 2 pár valódi levéllemezt fejlesztettek ki. Egy ilyen hold csak a következő szezonban fog tömegesen virágzni. Fel kell készülnie arra is, hogy ősszel, a második növekedési évtől kezdve, a bokrok meglehetősen bőséges önvetést adhatnak.

Holdkert gondozás

Holdkert gondozás

Szinte azonos módon kell gondoskodni mind az évelő, mind az éves fajról, így a bokrokat itatni, meg kell mosni, etetni, meg kell lazítani, szükség esetén meg kell védeni a kártevőktől és a betegségektől. Ugyancsak el kell vágni azokat a virágokat, amelyek elkezdenek idővel elhalványulni, és szükség esetén bokrokat készíthet télen.

Hogyan kell öntözni?

A bokrokat mérsékelten kell öntözni, a túl erős talajnedvesség miatt a növény gyökerein rothadás alakulhat ki. Az elhúzódó aszály időszakában azonban az öntözésnek gyakorinak és bőségesnek kell lennie. Miután az évelő fajok befejezték a gyümölcs érését, minden öntözést meg kell állítani. Az öntözés ajánlott vagy kora reggel, vagy a nap melegének elmúlása után (kb. 16 óra után). A vizet csak leülepedett és langyos vízzel szabad használni. A bokrok negatívan reagálnak a lombozat nedvességére.

Felső öltözködés

Ajánlatos a hold évelő fajainak etetése. A felső öltöztetést szisztematikusan egyszer elvégezzük 4 hét alatt, tavasztól a nyári időszak második feléig. A Holdra mind a szerves, mind az összetett ásványi műtrágyák megfelelőek.

Virágzás és átültetés

Egy évelő faj virágzását május-júniusban lehet megfigyelni. Időnként augusztusban a bokrok ismét virágzik. Az évelő hold sok éven át transzplantáció nélkül termeszthető. Ajánlott a bokrok újratelepítése az elmúlt nyári hetekben.

Hold virágzás után

Hold virágzás után

A Hold éves fajait meglehetősen magas fagyállóság jellemzi. Mivel ez a faj valójában kétéves, ezért az első télen be kell takarni. Ehhez a területet vastag réteggel takarják, szerves anyag felhasználásával, és fenyőágakat dobnak rá.

Ha egy évelő fajtát termesztenek a déli régiókban, akkor csak akkor kell menedéket igényelnie télen, ha az előrejelzők nagyon hideg és kevés havas télre számítanak. A szélesség közepén és a hidegebb telekkel rendelkező területeken a holdfényt be kell takarni a teleléshez.

Betegségek és kártevők

Betegségek és kártevők

A Lunnikot megkülönbözteti a megbetegedésekkel szembeni magas ellenálló képesség a különféle betegségekkel és kártevőkkel szemben. Ha azonban e kultúra növekedésére kedvezőtlen körülmények között termesztik, akkor levéltetvek, keresztes blusák vagy káposzta pillangók telepedhetnek le a bokrokon. Amint a bokrokon kártevő észlelhető, rovarirtó készítménnyel kell kezelni őket. Legalább két permetnek kell lennie, és a távolság közöttük 1–1,5 hét lehet.

A Lunnik nem ajánlott olyan területeken termesztésre, ahol a keresztes fős család képviselői előzőleg nőttek, például: káposzta, daikon, mustár, torma, retek, retek, rutabaga stb. Ha a talajban folyékony stagnálás figyelhető meg, ez gombás betegség kialakulását okozhatja. ... Az érintett bokrokat fungicid oldattal kell kezelni, míg a kötelező újrakezelést 1,5 hét után kell elvégezni. A kezelés megkezdése előtt távolítson el minden fertőzött részt a bokorból, amelyet meg kell semmisíteni.

Ha a bokrokat megfelelően gondozzák, és követik a kultúra összes agrotechnikai szabályát, akkor erőteljesek és egészségesek lesznek, és minden betegség megkerüli őket.

A lunnik típusai és fajtái fotókkal és nevekkel

A fentebb már említettük, hogy csak két holdfajt tenyésztenek kultúrában.

Éves hold (Lunaria annua)

Lunnik éves

Ez a faj Nyugat-Európa délkeleti régióiból származik. A kertészek kétévenként művelik. A bokor magassága körülbelül 0,6 m. A váltakozó, durván szőrös levéllemezek széles ovális alakúak, lehetnek fáradtak vagy ülőkék. A terminálkefék virágokból állnak, lila, lila vagy fehér színben festettek. Amikor a növény virágzik, a bokoron ovális alakú lapos vetőmag-csavarok alakulnak ki, gyöngyszínű érmékként néznek ki. A kapszulák magokat szeptemberre érnek. Népszerű fajták:

fajták

  1. Gyöngyszem... A virágok színe lila.
  2. Alba... A virágok fehér.
  3. variegata... A virágok színe lila-rózsaszín, a levéllapok tarka.
  4. Munstead Purple... Az illatos virágok lila színűek.

Hold (Lunaria rediviva)

Lunar életre kel

Ez az évelő növény természetesen Észak- és Közép-Európa lombhullató erdőiben, valamint a Balkánon fordul elő. Ezt a fajt behozták Észak-Amerika területére. Ez a faj a legrégebbi növény, és reprezentatív a harmadlagos időszak növényzetére. Ma megfigyelhető annak fokozatos kihalása. A bokor magassága körülbelül 100 cm, a felső rész egyenes hajtása elágazó, felületüket apró halom borítja. A felső levéllemez váltakozó, ülő és ovális alakú, az alsó szemben, szív alakú és széle mentén fogazott. A kamra alakú virágzat illatos, lila színű virágokból áll, átmérőjük 40 mm. A gyümölcs ovális-lándzsa alakú hüvely, hossza 50 mm, mindkét végén éles. 1597 óta termesztik.

Hozzászólni

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra. A kötelező mezők meg vannak jelölve *